A keresztbeszeretés

A keresztbeszeretés a világ legnagyobb érzelmi szívása. Merthát ugyebár van a Zsuzsika, aki csinos, és kedves, és cukin nevet – és van a Pisti, aki mellette ül a munkahelyen, éppen a szomszéd asztalnál, és magas és olyan nagy barna szeme van, ami Zsuzsinak éppen nagyon tetszik, és Pisti hangját Zsuzsika bármeddig elhallgatná, beszéljen az bármekkora badarságokat. Zsuzsika és Pisti olyan szép pár lehetnének… és mindenki szerint összeillenének, ha nem lenne… a Manyika. Manyika nem annyira kedves, de picit hosszabb combja van, mint Zsuzsikának, és a haját is másképp hordja. És az illata… és a feszes kis feneke abban a fekete farmerban…több se kellett Pistinek, hogy veszettül beleszeressen, és egész nap arra várjon, hogy a szomszéd irodából átlebegjen és könnyed mozdulattal az asztalára helyezze az éppen aktuálisan aláírandó fuvarleveleket… Manyika… Drága jó Pistink teljesen összeomlott, mikor egy nap meglátta Manyika kezén a jegygyűrűt. Az ebéd utáni közös, konyhai kávézásnál meg is kérdezte Zsuzsika Pistit, miért annyira rossz a kedve, de Pisti csak bámult maga elé, meg se hallotta a szerelmes aggódást a nő a hangjában. Sajnálta magát, temette plátói szerelmét magába jó mélyen, és már alig várta, hogy az esti focimeccs után elárassza a haverokat siralmaival és leöblítse az egész keserűséget pár kupica házipálesszel, ami biztosan lesz – mert a Bazsónál lesz a meccsnézés, és a Bazsó apja Tápiókiskunhegyesen igen jól főz az öregapja pincéjében.

Ezalatt Zsuzsika elpanaszolta Gizikének, a takarítási manager asszisztensnek, hogy hát a Pisti oda se figyel rá, pedig Ő az új, mélyen dekoltált piros blúzát vette fel, mert azt tervezte, talán majd ma végre lesz alkalma elhívni vacsorázni. Olyan régen van már egyedül a mi Zsuzsink, hogy az éjszaka folyamán – miközben két Sex és New York rész közt könnyeket potyogtatva kortyolgatta a pohár vörösbort, ami észrevétlen kezdett szokássá erősödni a mindennapjaiban – eldöntötte, hogy elhívja Pistit vacsorázni. Szépen kitakarít, beillatoz, főz egy finom férfinak való vacsorát (nem holmi salátát!) – felveszi azt a kis lenge, áttetsző fehér blúzt,ami a Cosmo divatanyagában is szerepelt – azzal a szuperszexi pusssháp melltartóval, amit a Zsizellbündjhen reklámoz,- és lehetetlen, hogy ellenálljon a Pisti. Mert nekik közös az útjuk. Ez tutti. Csakis Ő lehet az Igazi. Érzi. Bizsereg. És a múltkor is hogy nézett rá, mikor a telefonkagylót nyújtotta át? És még a kezéhez is hozzáért, – ami perszehogy nem lehetett véletlen! Úgyhogy Zsuzsi a közöny láttán kibukott.

Gizike csak hallgatta, hallgatta, aztán meglátott a dohányzóban egy teli hamutálat, és kapva kapott a lehetőségen, hogy munkának álcázott meneküléssel éljen a rá zúduló tömény sirámok elől.

Manyika…  pár hónap van csak az esküvőig, olyan hirtelen jött az egész… Zola, a leendő férje egy igazi mintapéldány. Nem hagyja szét a zokniját, poháralátétet tesz a sörös korsó alá, nem is nézi annyira hangosan a kosármeccseket – bár néha egészen idegesítő az angol nyelvű közvetítéseket hallgatni, miközben Manyika éppen a Kiskegyed legújabb számát olvassa a kádban, a húszezerér’ vett aloeveráshalolajosginkgobilobás hajpakolással bortíva… Ám összességében igazán jó kis férjnek való alapanyag. Együtt vannak már vagy mennyi is? Atyaég, már nyolc éve… és most hirtelen ez a házasság dolog… Még egyikük sem töltötte be a krisztusi kort… Nem kellene még élni? Ott van az a helyes festő pasi a másik utcában, aki mindig olyan későn jár haza… Manyika egy hete vele álmodik. És nem romantikus közösen festegetésről… Vad, érzéki álmok ezek, egy olyasfajta szenvedélyről, amire már nem is emlékszik, amit 18 évesen élt át utoljára első szerelmével, Karcsival, hatalmas szeretkezések voltak, bárhol, és bármikor. Vonatfülkében, liftben, az autóban, a mosógép tetején… Zolával is megvolt az elején… Vagyis volt valami hasonló, fene se emlékszik már.

Vajon a gúzsba kötés közelsége váltja ki ösztönösen a menekülési lehetőségek keresését?  Vagy nem a megfelelő emberrel készül összekötni ezt az egyetlen életét, amit azért mégiscsak boldogan és kielégülve kéne leélni… ?

…És vajon a szomszéd pasinak van valakije? …